HÍREK
RÁBÍZNÁ A PÉNZÜGYEIT EGY MESTERSÉGES INTELLIGENCIÁRA?
2023. FEBRUÁR 17.
Beugratós kérdés, hiszen már valószínűleg most is ez történik a bankjánál. Ennek azonban oka van, és számos előnnyel jár.A mesterséges intelligencia már a spájzban van – ez akár ténylegesen igaz lehet, mivel az elektronikus eszközök fejlődésének köszönhetően ma már több olyan háztartási eszközünk is lehet, amelyben valamilyen szoftveres „agy” gondoskodik róla, hogy az adott termék működése hatékonyabb, energiatakarékosabb vagy épp kényelmesebb legyen a felhasználó számára.
A mesterséges intelligenciák fejlődése az elmúlt 5-10 évben
pörgött fel igazán, miután a múlt század kilencvenes éveiben megtorpantak a
hatvanas-hetvenes években kezdődött fejlesztések – ezt az időszakot egyébként a
„mesterséges intelligenciák tele”, azaz AI winter néven is emlegetik. Azóta
viszont a technológia fejlődésének köszönhetően a mesterséges intelligencia, a
gépi tanulási módszerek és a neurális hálózatok az élet számtalan területén
jelentek meg, ezzel elhozva a Big Data korát, amikor a különféle – orvosi,
jogi, politikai vagy akár pénzügyi – döntéseket az akár több tízezer oldalnyi
szakszöveget percek vagy órák alatt kielemző algoritmusok olyan összefüggésekre
tudnak rávilágítani, amit egy ember – vagy akár egy egész egyetemi
kutatócsoport – sosem lenne képes. Most azt vizsgáljuk meg közelebbről, hogyan
működik ez a fintech világ útvesztőiben.
Az első kérdés, hogy a mesterséges intelligencia által
begyűjtött, hatalmas mennyiségű adat hasznosításához mire van szükség. A
legfontosabb kitétel, hogy a beérkező adatok „tiszta” adatvagyont jelentsenek,
amelynek tartalma megfelelően strukturálva teszi lehetővé azok rendszerezését
és elemzését. Ehhez úgynevezett metaadatokra van szükség, amely fogódzót jelent
a mesterséges intelligencia számára, arra nézve, hogy az információk honnan származnak,
mikor rögzítették azokat, illetve milyen módszertan szerint dolgozták fel
korábban. Ennek hiányában fennál a veszélye, hogy egy „adatmocsár” jön létre,
amelyben ugyan rengeteg információ található, ám az nem használható semmire,
ugyanis a kaotikus rendszerezés miatt nem átlátható módon szerepelnek az
adatok, ezzel pedig még a legmodernebb mesterséges intelligencia sem fog tudni
mit kezdeni. Sajnos sok cég követi el azt a hibát, hogy az említett Big Data
jelszó hallatán ész nélkül kezd adatgyűjtésbe, anélkül, hogy átgondolná, a
hatékony működéshez pontosan milyen információkra van szüksége és ezeket milyen
módon kell rögzíteni és tárolni a további elemzésekhez.
A pénzügyi szereplőknek az adatok gyűjtése során arra kell
figyelniük, hogy az adatokat jövőálló módon tárolják, emellett hajlandóak
legyenek áldozni a rendszereik későbbi fejlesztésére, hogy még pontosabb, még
részletesebb következtetéseket tudjanak „kitermelni” az adatvagyonból.
A koronavírus megjelenése megmutatta, mekkora szükség van a digitalizációra, az átállás azonban a hagyományosan konzervatívnak számító pénzügyi szektorban lassú folyamatként megy csak végbe. Az optimális megoldást az jelentené, ha minden banki és pénzügyi dolgozó magától tudná kreatívan felhasználni a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket, egyelőre azonban felső- vagy középvezetői ráhatásra indulnak csak meg a folyamatok, ami jellemzően eleinte erős ellenállásba ütközik. A váltás akkor fogadható el könnyebben, ha az adott pénzügyi szereplőnek átgondolt víziója és digitalizációs stratégiája van.
Ennek része, hogy a korábban megszokott sémáknak át kell alakulniuk, hiszen a mesterséges intelligencián alapuló, adatvezérelt működés más megközelítést kíván, más „ritmusban” zajlanak a folyamatok. Ezek közül a legfontosabb, hogy a pénzintézetek rugalmasan kezeljék az új technológia bevezetését és folyamatosan tanuljanak a kihívásokból. Fontos, hogy nem egyik napról a másikra bekövetkező hirtelen változásról, hanem fokozatos átalakulási folyamatról van szó, ami megteremti a lehetőségét, hogy a különféle emberi erőforrásokat más típusú feladatok elvégzésére lehessen átképezni. Mindezekkel együtt azonban fontos megjegyezni, hogy ebben az új, áramvonalas és adatvezérelt világban is meg kell őrizni az olyan alapvető emberi értékeket, mint az empátia és az együttérzés.