Mit tudnak és mit nem a robotok és az MI a logisztikában?

Különösen erős ösztönzőt jelent az ázsiai versenytársak előretörése, amely egyre több európai szereplőt késztet arra, hogy az automatizáció és a digitalizáció irányába mozduljon el. Az EU szigorú szabályai azonban megkötik a vállalatok kezét.

MI-megoldások a logisztikában - még ritka, mint a fehér holló

Egyre több vállalat tervezi robotflotta kialakítását, vagy a már meglevő, pár példányra rúgó készlet bővítését. Hoffer Zoltán, a 4iG Informatikai Zrt. szakértője így fogalmazott: „Az egyik legnagyobb autóipari ügyfelünk véleménye szerint az automatizált anyagmozgatás a hatékonyság fokozása mellett pontosabb adatgyűjtést és átláthatóbb folyamatokat is lehetővé tesz. Az ipari környezet azonban összetett: az alapanyagok, késztermékek, göngyölegek és azok tisztítási folyamatai eltérő rendszerekben jelennek meg, amelyek integrálása önmagában is jelentős feladat.”

A következő évek nagy kérdése, hogy miként alakítható ki egységes, a logisztikai folyamatok legfontosabb mutatóit valós időben kezelni képes adatökoszisztéma. Ebben egyre nagyobb szerepet kap a 4iG Informatikai Zrt. ügyfelei számára elérhető digitális iker technológia, amely a fizikai működés virtuális mását hozza létre. Segítségével nyomon követhető a különböző területek kihasználtsága, modellezhetők a folyamatok, és előre jelezhetők a szűk keresztmetszetek.

A mesterséges intelligencia megjelenése új lehetőségeket nyitott meg, ugyanakkor jelentős a technológiával kapcsolatos túlzott várakozás is. Sok esetben ugyanis még nem egyértelmű, hogy pontosan milyen problémára jelentene megoldást. A gyárak többségében ráadásul hiányoznak azok az érzékelők és adatgyűjtési rendszerek, illetve az adatáramlás gerincét biztosító Wi-Fi hálózatok, amelyek valódi MI-alapú működést tennének lehetővé. Részben emiatt a logisztikában jelenleg alig akad széles körben bizonyított, kiforrott mesterségesintelligencia-megoldás.
Tapasztalatok szerint egy jól kialakított riportrendszer vagy automatizált munkafolyamat gyakran önmagában képes jelentős hatékonyságnövekedést hozni, MI alkalmazása nélkül. A fogalom körül kialakult magas várakozások miatt sok esetben olyan technológiákat is mesterséges intelligenciára alapulóként mutatnak be, amelyek valójában évek óta léteznek optimalizációs vagy rajintelligencia-alapú rendszerek formájában.

Szabályozás lassítja a humanoid robotok terjedését

Az ember és gép együttműködése szintén kiemelt terület. A robotizáció sikerének feltétele, hogy az automatizált és manuális folyamatok biztonságosan működjenek egymás mellett. Éppen ezért a gépbiztonság, a munkavédelem, a kamerarendszerek és a valós idejű riasztások egyre fontosabb szerepet kapnak.

Egyre nagyobb figyelem irányul a humanoid robotok felé is. Az ipari szereplők számos olyan területet látnak, ahol a repetitív, fizikailag megterhelő munkafolyamatokat részben vagy teljesen átvehetnék ezek a rendszerek. A nehéz alkatrészek mozgatása, a mosócsarnoki műveletek vagy a termékek raklapozása tipikus példák.

A technológia fejlődése rendkívül gyors: míg korábban hónapokba telt egy mozdulatsor betanítása, a 4iG Informatikai Zrt. partnereinek visszajelzése alapján ma már akár néhány hét alatt elvégezhető ugyanez. A gyakorlati alkalmazás előtt azonban még számos akadály áll. A szabványosítás - mint például a humanoid rendszerek biztonságos alkalmazásának feltételeit meghatározó ISO 25785-1 - és a jogi környezet jelenleg nem minden esetben tart lépést a technológiai fejlődéssel.

A szabályozás célja érthető módon a kockázatok csökkentése, ugyanakkor a vállalati bevezetések tempóját is lassítja. Emiatt Európában ma még viszonylag kevés olyan ipari projekt létezik, amely tisztán üzleti alapon, termelési környezetben fut. A gyakorlatban a legtöbb kísérleti fejlesztés egyetemek és vállalatok együttműködésében, kutatás-fejlesztési programként valósul meg, mert ebben a keretrendszerben könnyebben teljesíthetők a jogszabályi és megfelelőségi követelmények. Miközben az Egyesült Államokban vagy Kínában a technológia gyorsabb piaci adaptációja figyelhető meg, Európában a kutatási projektek jelentik azt a hidat, amelyen keresztül az új robotikai és mesterségesintelligencia-megoldások fokozatosan eljuthatnak az ipari alkalmazásig.
Az iparági szereplők szerint a logisztika következő éveinek versenyképességi kérdése az lesz, hogy a robotokat és a mesterséges intelligenciát ki tudja valóban integrált rendszerként működtetni. A jövő nyertesei várhatóan azon vállalatok közül kerül ki, amelyek teljes digitális ökoszisztémát építenek a technológia köré az olyan integrátorok segítségével, mint a 4iG Informatikai Zrt.