HÍREK
NE A TERMINÁTORRA VÁRJON! ZSEBÜNKBEN RÉG OTT LAPUL AZ EGYRE IZMOSABB MESTERSÉGES INTELLIGENCIA
2021. DECEMBER 08.
Hogyan lehet társaságban néhány szóban elmagyarázni, mire jó a mesterséges intelligencia (MI)? Miért lenne jó, ha többet beszélgetnénk róla és nem csak a mérnökökre, tudósokra bíznánk? Mivé fejlődik az MI? Cikkünk ilyen és ehhez hasonló kérdésekre válaszol.
Meglepő fordulóponthoz érkeztünk,
amikor Lee Sedol gobajnokot elverte a
DeepMind által
kifejlesztett mesterséges intelligencia
(MI). A go az emberiség
legrégebbi táblajátéka, többezer éves, a sakknál googolnyival (itt képzeljünk
el egy 1-est száz 0-val a végén) bonyolultabb. Legmagasabb szinten jegyzett
profi játékosait, mint amilyen Sedol nagymester volt, hatalmas tisztelet övezi
átlagfeletti értelmi képességeiknek köszönhetően. Három évvel a 2016-os
összecsapást követően a fiatal reménység visszavonult, mondván nem lehet többé
világbajnok az egyre nyomasztóbb gépi fölény miatt.
Persze a vereség híre leginkább csak a
nagyközönséget lephette meg, a szakembereket kevésbé. Ugyanis a mesterséges
intelligencia addigra már meghódította az internetet, a pénzügyi szektor, a
logisztika és számos egyéb iparág jelentős részét. Tavaly azzal került címlapokra,
hogy a fehérjehajtogatás 50 éve megoldatlan problémáját fejtették meg vele
néhány nap alatt. (Az alkalmazott program leírása és forráskódja
2021 júliusa
óta bárki számára ingyenesen elérhető.
)
Ez az MI, nem az az MI, de elképesztő potenciál rejlik benne
Sokan úgy gondolnak a
mesterséges intelligenciára, mint valami gyilkos robotra, vagy a Mátrix-filmek
gonoszan vicsorgó Smith ügynökét látják benne. Ezzel szemben a jelenleg létező
mesterséges intelligencia “csupán egy szteroidon nevelt hatalmas
táblázatkezelő, egy eszköz, olyan, mint az Excel” –
mondta
frappánsan Kai-Fu Lee
komputertudós, volt Apple-, Google- és
Microsoft-vezető, a legnagyobb kínai AI-befektető, a Sinovation Ventures
elnöke. A szakértő hozzátette: az MI kezelését “egy okos mérnökinformatikus
hetek, maximum hónapok alatt elsajátíthatja”.
Mikor
jön a Terminátor?
Az artificial intelligence (mesterséges intelligencia) kifejezést John
McCarthy, amerikai matematikaprofesszor alkotta még 1955-ben. Az MI-nek három
válfaját különböztetjük meg: 1. a gyenge vagy szűk MI-t, 2. az erős vagy
általános MI-t (amely nem csak egyetlen speciális területen versenghet velünk;
és nagyjából úgy kell elképzelni, mint A nő c. mozifilm multidimenziós
Samantháját). 3. Végül van a mesterséges szuperintelligencia, mely minden
szempontból meghaladja az embert. … Egyelőre az általános és szuper MI-nek
nyomát sem látni, és valószínűleg ez még hosszú-hosszú évtizedekig így lesz. De
higgyék el, a meglévő “gyenge” MI alkalmazása épp elég feladattal és
változással jár!
A mesterséges intelligencia
felemelkedése csaknem tíz éve kezdődött, akkora érte el a számítógépek
teljesítménye, a digitális adattárolás megfizethetősége a szükséges szintet. Az
MI táplálásához, okosításához rengeteg adat szükséges, amit megfelelő
számítási, tárolási kapacitás nélkül nem lehet feldolgozni.
Összehasonlításképp: ma egy
okostelefonban milliószor erősebb processzor található, mint azokban a
NASA-számítógépekben, amelyek segítségével Neil Armstrongék a Holdra szálltak.
Ugyanakkor az MI tarolásához, a hardverugráson túl, a deep learningnek (mély
tanulásnak) nevezett gépi tanuló algoritmusok megjelenése is elengedhetetlen
volt.A mély tanulás nem más,
mint egy “óriási mintafelismerő motor”, fogalmaz tömören Kai-Fu Lee. A bemeneti
és kimeneti alaprétegek között húzódó “mélyben” (innen az elnevezés) ezernyi
szoftveres rétege van az MI-nek.
A mély tanuláson alapuló, és az agyunk
szerkezetét utánzó, neurális hálók emberi beavatkozás nélkül olyan apró
különbségeket és bonyolult összefüggéseket is észlelnek, amelyek számunkra
sokszor észrevehetetlennek, megmagyarázhatatlanok. Ráadásul ezek a rendszerek
öntanulók, önfejlesztők, és minél több adathoz jutnak, annál ügyesebbek,
értelmesebbek lesznek.
A mesterséges intelligenciába
ömleszthető adatok változatossága szinte végtelen: fényképek, GPS-koordináták,
a böngészési és fizetési előzményeink, egy ipari berendezés működési paraméterei
(felhasznált energia, hőmérséklet) stb. – gyakorlatilag mindent megemészthet.
Pusztán adatokra és jól definiálható célokra, kérdésekre – például Macska
látható a képen? Milyen hirdetést mutassunk? Kapjon hitelt az igénylő? Mikor
várható a gyártósor meghibásodása? stb. – van szükség, és a gép majdnem
hibátlanul ontja a válaszokat.
Mindebből következik, hogy
nincs olyan iparág, és az életnek nincs olyan területe, amelyet ne alakítana át
gyökeresen a mesterséges intelligencia. Egyesek szerint soha nem látott
gazdasági fellendülés vár ránk. A
PricewaterhouseCoopers
becslése szerint
2030-ig 15,7 trillió dollárnyi hozzáadott értéket
adhat globálisan az AI-technológiák alkalmazása.
Az MI fejlődése fejlődése
szempontjából a magyaroknak sem kell túlságosan szégyenkezniük: a
Microsoft
felmérése
szerint a hazai vállalatok negyede már érett MI-felhasználónak
tekinthető.
Ha
valaki még ennél is szemléletesebb képet szeretne kapni a ránk váró jövőről
, az lapozza fel Kai-Fu Lee és Chen
Qiufan sci-fi-író szeptemberben debütált “
AI 2041: Ten Visions for Our
Future
” című kötetét. A két szerző hétköznapi történetekkel és a hozzájuk
fűzött tudományos magyarázatokkal teleportálja olvasóit egy nem is olyan távoli
világba.
Se nem mesterséges, se nem intelligens
Azt mindemellett Kai-Fu Lee is
elismeri, hogy a mesterséges intelligencia felhasználásának lehetnek
árnyoldalai, veszélyei is. A jólétért, kényelemért cserébe le kell mondanunk
privát szféránk egy részéről. Az egyre olcsóbbá, hatékonyabbá váló gépi munka pedig
munkavállalók millióit kényszerítheti pályamódosításra, élethosszig tartó
tanulásra.
Az MI egyik legfőbb nemzetközi kritikusa, Kate
Crawford professzor még ennél is továbbmegy, amikor frissen megjelent könyvében
amellett érvel, hogy a mesterséges intelligencia “
se nem
mesterséges, se nem intelligens
“. A társadalomtudós-kutató szerint ugyanis
az MI-t emberek hozták létre, ezért nem lehet mentes az emberi hibáktól,
előítéletektől, amelyek negatív következményeit az automatikus,
ellenőrizhetetlen működés sokszorosára nagyíthatja; továbbá természeti erőforrásaink
kimerítésével és aggasztó mértékű környezetszennyezéssel járhat (lásd például
lítiumbányászat).
A fejlesztések hosszútávú, stabil működést biztosíthatnak
A mesterséges intelligencia pozitív és
negatív hatásait, a belőle fakadó jólétet, kényelemet, a személyes
kiteljesedésre fordítható többletidőt kell összevetnünk az okozott természeti
és társadalmi ártalmakkal. Ez azonban nem könnyű feladat. Egy dolog szinte
biztos: olyan mértékű átalakulás vár ránk – egy évi kétszámjegyű növekedést
produkáló szektorról van szó az
IDC friss
előrejelzése
alapján – , ami mellett az Internet, az okostelefonok és
a közösségi média keltette változáshullámok mind eltörpülnek. A globális felmelegedés
mellett az MI jövője korunk egyik legégetőbb kérdése, aminek ott kell lennie
mindannyiunk napirendjén.
Az
Érkezés
című
novella (melyből később Oscar-díjas film született) világhírű szerzője, Ted
Chiang bájos robotmeséjéből (“
A szoftveres
objektumok életciklusa
“) kiderül, hogy jobbára csak rajtunk múlik, mivé
fejlődik és hogyan élünk az MI-vel.