A Microsoftnál az Év Partnere a Humansoft Kft., a 4iG leányvállalata

Híreink

Konferencia az internetadó árnyékában

Idén 5. alkalommal rendezték meg az Infotér konferenciát, ahol a 4iG cégcsoport ezüstszponzorként volt jelen. A résztvevőket leginkább az internetadó bevezetése körüli vita foglalkoztatta amellett, hogy mennyi forrás jut majd az IKT szektorra és a fejlesztésekre.

Az internet infokommunikációs sztráda, amelyen sem útdíjat sem forgalomkorlátozást nem szabad bevezetni. Az internetadó bevezetésének szándéka jó apropónak bizonyult arra, hogy mindenki kiálljon a saját területéért, fogalmazott nyitó beszédében Soltész Attila, az Infotér elnöke. Beszédében kitért arra is, hogy az IKT piac kíváncsian várja, milyen lehetőségeket rejtenek a kormányzati kezdeményezések és az uniós források. Illetve még nem tudni, hogy mennyire lesz gördülékeny a kormányzat egyes szereplői között az együttműködés.

A balatonfüredi Anna Grand Hotelben, november 6. és 7. között rendezett jubileumi rendezvény abban is különleges volt, hogy pillanatnyilag egy új kormányzati ciklus és egy új európai uniós költségvetési időszak kezdetén vagyunk. Az előadók ennek tükrében osztották meg a következő időszakban rendelkezésre álló forrásokkal és fejlesztési irányokkal kapcsolatos tudásukat az elektronikus közigazgatás, a kormányzati informatika, a telekommunikáció, a fejlesztéspolitika, az innováció, az infokommunikációs iparágfejlesztés, az oktatás, az egészségügy, az energetika, az okos városok, a térinformatika, a készenléti szervek informatikai fejlesztései, valamint az informatikai biztonság területéről, de szóba került a vállalkozásfejlesztés és a Digitális Nemzet Fejlesztési Program is.

Telekommunikációs világkonferencia Magyarországon

Az ENSZ Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) szervezete évek óta megrendezi telekommunikációs világkonferenciáját. Idén Koreában, Busanban tartották az eseményt, ahol a digitális világ változásai álltak a fókuszban: a legújabb, legizgalmasabb technológiák, a változó üzleti modellek, a gépek közötti kommunikáció vagy a nemzetközi sztenderdek és szabályozások szükségessége is terítékre kerültek. E nagyszabású rendezvény rendezési jogát nyerte el 2015-re Magyarország. Így Ázsia után a 150. ITU konferencia Európában lesz, számolt be Seszták Miklós, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium minisztere. „A hazai infokommunikációs piacnak ez egy nagy lehetőség! Most meg tudjuk magunkat mutatni a nagyvilágnak is, hiszen eddig Európában elsőként a magyarok rendezhetik meg a világkonferenciát. ”

Továbbá beszámolt arról is, hogy elkészült a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó infokommunikációs stratégia, amelynek forrásait remélhetőleg megfelelően tudja kezelni a kormányzat. „A stratégiát 2014 elején elfogadta a Kormány, ennek alapján az elkövetkező 7 évben a GINOP programon keresztül állnak rendelkezésre a források.”

Másik fontos kérdésként a digitális infrastruktúra fejlesztését jelölte meg. Ennek értelmében a kormányzat azt támogatja, hogy 2018-ig minden háztartásban elérhetővé váljon a 30 Mbit/s sávszélességű internet, ezt segítve tisztítják meg a jogszabályi környezetet. A Kormány célja, hogy a felnőtt lakosság körében a digitális írástudatlanok arányát 2016-ra 40%, 2020-ra pedig 30% alá csökkentsék. Szeretnék továbbá elérni, hogy az internethasználat a mikrovállalkozások és a kkv-k körében 90%-ra százalékra emelkedjen, 2020-ra pedig 99%-ukrendelkezzen internet-hozzáféréssel. Fontosnak érzik a távoli munkavégzés lehetőségét is, emellett a szakmapolitika célja, hogy a felsőfokú IKT képzésben részt vevők száma legalább 100%-kal emelkedjen. Természetesen az elektronikus közigazgatás is szóba került - ezen a területen is további informatikai bővítések várhatóak.

Az internetadó árnyékában

Magyarázkodásra kényszerült L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, miután a kiterjesztett távközlési adó, röviden internetadó bevezetése miatt tömegek vonultak az utcára és az eltörlését követelték - a konferencia előtti napokban. A belföldi és külföldi nyomásnak engedve a Kormány visszavonta a bevezetés szándékát. Ezt erősítette meg L. Simon László is, és elmondta, hogy az internetadó ebben a formában sem idén, sem jövőre, sem a távolabbi jövőben nem kerül bevezetésre. Az államtitkár úr elmondta, hogy rosszul kommunikálták a témát, de át kell gondolniuk egy „kulturális adónem” lehetőségét. „Nem kérdés, hogy az internet témáját a kormányzatnak fókuszba kell helyeznie, fejlesztenie és segítenie kell. De fontos tudniuk, hogy ezen a területen milyen feladata van a kormánynak. ”

Mára elmosódtak a határok az informatika, az elektronika és a média között. „S hogy e három terület a mi fejünkben is összemosódik, ennek a legjobb lenyomata a távközlési adó kiterjesztése körül kialakult vita.” A Kormány szándéka nagy ellenállásra talált, főleg a közösségi média használói között, amely alapján úgy vélik, „nincs közös vitaalap” a Kormány és a lakosság között. Egyfajta „21. századi védegyletre” lenne szükség, hiszen hogyan adóztassuk meg az internetet, például a Google-t és a Facebook-ot úgy, hogy ez az intézkedés ne jelentsen hátrányt a magyar szereplők számára?

Továbbá elhangzott államtitkár úrtól egy másik, nemzetbiztonsági vetületet is érintő dilemma: miszerint milyen következményei lehetnek annak, ha miniszterek, államtitkárok, akik egy sor minősített iratot kezelnek, a saját Gmail-es címükre is megkapják a bizalmas anyagokat?

Szervezeti és költségvetési keretek

Bódi Gábor, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács infokommunikáció összehangolásáért felelős helyettes államtitkára beszédében elmondta, megpróbálták a szakrendszereket egy irányba terelni. Ehhez egy viszonylag jól megalkotott szabályrendszert hoztak létre keret gyanánt, amelynek mentén a jelenlegi folyamatokat működtetik. Ezen belül felülvizsgálták a közbeszerzési és az információbiztonsági törvényt is. De fontosnak tartják, hogy a szektor is megértse, egy ilyen struktúrában és szabályozási környezetben kell a fejlesztési folyamatokat végrehajtani az elkövetkező időszakban.

Zsigmondné dr. Vitályos Eszter Zsuzsanna, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára bemutatta a 2014. január 1-jétől működő támogatói intézményrendszert, amely a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottságot, a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottságot, a Miniszterelnökséget, a szakminisztériumokat és az irányító hatóságokat foglalja magába. A stratégia alapján az EU2020 tematikus célkitűzések szerint például az IKT szektorra mintegy 251 milliárd forint, a kkv-kra 702 milliárd forint, az oktatásra 588 milliárd forint, az energiaszektorra pedig 782 milliárd forint jut majd. A 25 milliárd eurós uniós források felhasználásának irányát a Partnerségi Megállapodás és az Operatív programok rögzítik. Az indikatív forrásmegoszlás alapján GINOP programokra 7 684 204 174 euró jut majd. Ennek alapján a Nemzeti Reform Program vállalja többek között, hogy a GDP 1,8 százalékát K+F-re jutatja, a foglalkoztatottak számát pedig 75 százalékra növeli. Ahhoz, hogy a rendelkezésre álló források a legteljesebb mértékben és a leghasznosabb célokra kerüljenek felhasználásra, a szakpolitika és a fejlesztéspolitika intézményrendszerének közelítésére van szükség.

Befektetés a jövőbe

Az európai uniós pályázatok továbbra is kihívást és nagy lehetőséget jelentenek az üzleti szféra, az állami szereplők és a kormányzat számára. Már van némi tapasztalatunk, és az elmúlt időszak sikereiből és kudarcaiból levont tanulságok birtokában tervezhetjük a forrásfelhasználás szabály- és intézményrendszerét. A korábbi hétéves periódus legfőbb célja a regionális egyenlőtlenségek csökkentése volt. A most induló ciklusban elsősorban a kutatás-fejlesztés és a kkv kör hatékonyságát kívánják javítani. Biztosítani fogják az információs és kommunikációs technológiákat, a források pedig a Széchenyi 2020 programok keretében hívhatóak le, hangzott el a „Széchenyi 2020 – Befektetés a jövőbe” szekciós kerekasztal beszélgetés során, amelynek résztvevői az oktatás kérdéséről, és ezen belül a felsőoktatás és a felnőttképzés közötti ellentmondásról is beszélgettek.

SAP tanácsadó céget vett a 4iG

SAP tanácsadó céget vett a 4iG

Új leányvállalattal és üzletággal bővül a 4iG Nyrt. Az informatikai társaság a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jelentett be…

Bővül a FINTECH hazai szereplőinek együttműködése

Bővül a FINTECH hazai szereplőinek együttműködése

A 4iG-t az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetségének tagjává választották…

Megújult a Zabbix, a 4iG IT Távfelügyelet szolgáltatási platformja

Megújult a Zabbix, a 4iG IT Távfelügyelet szolgáltatási platformja

Megjelent a Zabbix nyílt forráskódú monitoring rendszerének 4.2-es verziója, amely több hibajavítást illetve új funkciókat tartoga…