Infoparlament negyedszer

Híreink

Infoparlament negyedszer

Idén az Információs Társadalom Parlamentje című konferencia volt az első olyan alkalom, amikor az újraalakított kormány képviselői ismertethették elképzeléseiket a 2014-2020 közötti operatív időszakra, a kormányzati végrehajtás és az uniós források elosztása tekintetében.

Az infokommunikációs szektor a gazdaság egyik motorjának számít, hiszen az ágazatban mindig benne van a növekedés lehetősége. Épp ezért, súlya a gazdaságon belül az elmúlt években is folyamatosan nőtt. Ezt a növekedést az a tény is jól mutatja, hogy 2012-ben, stagnáló GDP mellett az infokommunikáció részaránya 4,5 százalékkal emelkedni tudott.

2014. június 26-27-én, immár negyedik alkalommal rendezte meg az Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér) az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) együttműködésével az Információs Társadalom Parlamentje című konferenciát, amely a „Magyar Digitális Ökoszisztéma” alcímet kapta.

A rendezvény a közigazgatás, a civil társadalom és az infokommunikációs iparág legnagyobb találkozója, s egyben legmagasabb szintű érdekképviseleti fóruma. A konferencián nemcsak az infokommunikációért felelős döntéshozók vettek részt, hanem az ágazati vezetők is, akik számára az informatika és a telekommunikáció nélkülözhetetlen szakmai céljaik elérése érdekében.

Rogán Antal, a Magyar Országgyűlés Gazdasági bizottságának elnöke, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség frakcióvezetője a konferenciát megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy az ágazatban közvetlenül és közvetetten foglalkoztatottak száma jelenleg meghaladja a 150 ezret, ami a teljes magyar foglalkoztatottság 6,7 százalékának felel meg.

Soltész Attila, az Infotér elnöke kiemelte, hogy Magyarországon a 15 év feletti lakosság 41%-a digitálisan írástudatlan, ennek oka az érdeklődés és a képzettség hiánya, valamint az, hogy az infokommunikáció a magyar vállalatok életében alapvetően nincs jelen. A problémákra a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia és az operatív programok nyújthatnának országos megoldást.

Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke beszédében elmondta, hogy az internet segítségével átalakulnak a klasszikus tartalomkészítő szokások, azaz immár bárki lehet tartalomalkotó. A jövő a mobileszközökben van, de ehhez egyre több szélessávú frekvenciára van szükség. A hatóság fő céljának a piac legjobb működésének elérését, az összes piaci szereplő számára élhető körülmények biztosítását, valamint az információs és kulturális javakhoz való egyenlő hozzáférés biztosítását nevezte. Az elektronikus hírközlés keretszabályainak uniós felülvizsgálata 2015-ben kezdődik, amely az elkövetkező 10 év nemzeti szabályozási kérdéseit is alapjaiban meghatározza.

Bódi Gábor, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a Digitális Menetrend arra kötelezi Magyarországot, hogy a háztartások 2020-ra már legalább 30 Mbps-os sebességgel csatlakozzanak az internethez. A Kormány célja, hogy Magyarország – az unióban élenjáróként – már 2018-ra biztosítsa az egész országot lefedő, nagy sávszélességet szolgáltató infrastruktúra megépítését.

Rékasi Tibor, a T-Systems Magyarország Zrt. vezérigazgatója nyomatékosította a digitális oktatás fontosságát, a digitális városok fejlesztését és az infrastruktúra kiépítését, illetve a teljes lefedettség elérését, és azt, hogy mindez már 2018-ra történjen meg.

Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke szerint egy ország versenyképességét nagyban befolyásolja, hogy megfelelő létszámban áll-e rendelkezésre jól képzett szakember. Habár 10 ezerre tehető az információs és kommunikációs technológiák (IKT) szektorában a betöltetlen állások száma. Ennek ellenére sok fiatal külföldön keresi boldogulását. Ezt elkerülendő a lehető leggyorsabban meg kell újítani az informatikai oktatást a köznevelési rendszerben. Ehhez a közszféra, köz- és felsőoktatás, felnőttképzés, munkaerőpiaci közvetítők, informatikai és nem informatikai vállalatok összefogására van szükség. Az IVSZ a probléma megoldását segítve, a szakma képviseletében felvállalja a Grand Coalition for Digital Jobs európai program hazai koordinációját, és meghirdette a Nemzeti Összefogás a Digitális Munkahelyekért Programot.

A konferencia második napja a versenyképességet legnagyobb mértékben befolyásoló területről, az oktatásról szólt. Többek között a Nemzeti Alaptanterv (NAT) átalakítási lehetőségeiről, az Y és Z, azaz a legújabb generáció tanulási szokásairól és motivációs lehetőségeiről, a digitális eszközök és technológiák sikeres alkalmazásáról és a nagyobb mértékű gyakorlati oktatás megvalósíthatóságáról értekeztek a szakemberek.

Kiemelkedő díjat kapott a 4iG HR-vezetője

Kiemelkedő díjat kapott a 4iG HR-vezetője

A Behaviour HR magazin díjátadóján Gothárdi Ibolya, a 4iG HR igazgatója középvállalati kategóriában elnyerte ”Az év HR vezetője 2020” díjat…

Lezárult az INNOBYTE felvásárlása

Lezárult az INNOBYTE felvásárlása

Végleges részvény adásvételi szerződést kötött 4iG Nyrt. az INNObyte Zrt. többségi részesedésének megszerzésére – tette közzé az informatikai nagyvállalat a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT)…

ÚJABB SIKERES VÁLLALATFELVÁSÁRLÁS ELŐTT A 4iG

Újabb sikeres vállalatfelvásárlás előtt a 4iG

Informatikai és adatközpont üzemeltető céggel bővülhet a cégcsoport…