A Microsoftnál az Év Partnere a Humansoft Kft., a 4iG leányvállalata

Híreink

Exkluzív beszélgetés Ducsai-Oláh Zsanettel, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) frissen kinevezett vezérigazgatójával.

- Melyek voltak szakmai életútjának legfontosabb mérföldkövei?

Az elmúlt hét éves időszakomban civil, állami és vállalati szektorban is tevékenykedtem, s sikerült több milliárd forint értékben generálni és megvalósítani hazai és nemzetközi projekteket a K+F+I területén. Kezdetben az Innostart Alapítvány, majd az ITD Hungary szervezetében dolgozhattam kiemelt projektek megvalósításán, 2010-től pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium munkatársaként a Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztályon folytattam pályafutásomat. 2013-tól a TiJöttök tudomány-népszerűsítő program szakmai vezetője és megvalósítójaként munkálkodtam, miközben külsős szakértőként piaci szereplők számára állítottam össze kutatás-fejlesztési projekteket. Elnökségi tagja vagyok a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének (FIVOSZ), illetve az Entrepreneurship Foundation Hungary keretein belül számos programot vezetek, amelyek lehetővé teszik a startup cégek számára, hogy ismertté váljanak hazai és nemzetközi partnerek és befektetők előtt.

Úgy szoktam magam jellemezni, a sors gyermeke vagyok. Elsősorban nem a saját ambícióim, hanem a megoldandó feladatért küzdöttem. Az hajtott, hogy legyen lehetőségem alkotni, valami új dolgot létrehozni, ez adta az energiát, hogy tovább tudjak vinni egy ügyet. Ilyen hajtóerő például az innováció területe vagy a magyar cégek külpiaci segítése, de mostanában kezd előtérbe kerülni az ún. technológia transzfer fogalma is. Azt hiszem, mások azért tudnak velem azonosulni, mert én is hiszek abban, amit csinálok.

- Az MNKH-t a Magyar Állam és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közösen alapította azzal a céllal, hogy a nemzeti külkereskedelmi stratégiával összhangban új piacokat és üzleti lehetőségeket nyisson a magyar vállalkozások előtt. Tevékenysége révén már 29 országban nyílt magyar kereskedőház, segítve a magyar vállalkozások által létrehozott termékek, szolgáltatások és a külpiaci igények egymásra találását. Április 3. óta tölti be az MNKH vezérigazgatói posztját. Milyen tapasztalati vannak az elmúlt hónapokról?

Lassan 5 hónapja vagyok a cég vezérigazgatója, de valójában sokkal hosszabbnak érzem. Nem volt ismeretlen számomra a külpiac fogalma, hiszen, mint említettem, korábban dolgoztam például az ITD Hungary-nél (befektetés-ösztönző és kereskedelemfejlesztő állami ügynökség), így ismertem az export mechanizmus egy részét, illetve a nonprofit és for-profit szektor tevékenységét is. A múltamban az innováció szintén fontos szerepet játszott, így az új struktúrában helyet kapott a Technológia és Tudástranszfer Igazgatóság is, amelynek feladata, hogy a feltörekvő innovatív vállalkozások és technológiák külpiacra kerülését segítse. Gondolok itt elsősorban a távol-keleti, az izraeli vagy az észak-amerikai piacokra.

Jelenleg azt látom, hogy itthon egyre több a potenciálisan sikeres cég és emellett rengeteg lehetőség kínálkozik a világ minden táján. Több helyen is jártam az elmúlt időszakban, melyekre nem feltétlenül gondolnának exportpiacként a magyar vállalkozások, azonban egy hozzáértő bevonásával találkozhatnak a megfelelő partnerekkel és gyümölcsöző piacra lelhetnek. Az egészségipari, élelmiszeripari lehetőségek száma rendkívül magas például Japánban, Argentínában vagy Libanonban, míg Dél-Amerikában a smart city megoldások azon belül is a víz- és hulladékgazdálkodással, kapcsolatos technológiákkal érhetünk el jelentős sikereket. Úgy gondolom, most jött el az idő, hogy a megfelelő alapokra helyezkedve nagyot tudjunk előrelépni, és erre minden lehetőségünk megvan itthon, és külföldön egyaránt.

- Milyen elvárásokkal kell szembenéznie és milyen feladatokat bíztak Önre? Milyen tervei és céljai vannak?

A meglévő tapasztalataim ellenére is az elmúlt időszak elég sűrű volt, miután az előző vezetés mintájára, a tulajdonosok által elvárt hatékonysági fokot kellett elérnünk. Ez azt jelenti, hogy igyekeztünk felmérni a piaci lehetőségeket a már velünk kapcsolatban álló országok esetében, valamint a magyar cégek tekintetében is sokkal fókuszáltabb, kínálat-orientáltabb tevékenységet próbáltunk elérni. Ehhez szükségeltetett némi belső strukturális átalakítás is. Elkezdtük megvizsgálni a külpiaci partnereink működését, és néhány esetben új alapokra helyeztük az együttműködést.

A külpiacokon tevékenykedő kapcsolataink biztosítják mindazt az információt, melyre egy hazai mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak szüksége lehet a sikeres nemzetközi szerepléshez. Kitűzött célunk, hogy a külpiaci események figyelembevételével konkrét üzleti tárgyalásokhoz segítsük a nálunk jelentkező cégeket.

A nonprofit tevékenységünk során többek között hagyományos kiállításokat, képzéseket, üzletember találkozókat szervezünk. For-profit cégként a kereskedelemfejlesztés során konkrét üzleti tárgyalások lehetőségét biztosítjuk partnereink számára. Nagyon fontosnak tartom, hogy a hozzánk forduló cégek számára pontosan látható legyen, mi a hozzáadott értékünk. Figyelembe véve az eddigi visszajelzéseket, új együttműködési megállapodásokat alakítottunk ki. A leírtakban konkrétan meghatározzuk, mit jelent a for-profit tevékenység, mi az, ami után felszámoljuk az ügynöki jutalékot, illetve milyen esetekben van szó saját számlás tevékenységről, s végül azt is, hogy mi az, ami nonprofit tevékenység keretében fordulhat elő. A kereskedőház eredményét mind közvetve, mind közvetlen módon lehet mérni. A közvetett eredmények azokból a tevékenységünkből fakadnak, amelyekből nem lesz ugyan közvetlen bevételünk, de a magyar gazdaságnak elengedhetetlenek (például export növekedés, egy-egy sikeres miniszterelnöki út, illetve a sikeres céges kiutazások).

Az elvárásokra visszatérve, arra törekszünk, hogy a különböző szakmai szervezettekkel is együttműködjünk, például a Turizmus Zrt-vel, az Agrár Marketing Centrummal, az Agrárinformatikai Klaszterrel vagy a Magyar Vízipari Klaszterrel, akikkel egységes arculattal jelenhetnénk meg a külpiacon.

- Számszakilag mennyire meghatározható a for-profit?

Azt mondanám, hogy nem profit, hanem eredmény orientáltak vagyunk. Egyfajta befektetésként tekintünk mindenre, például a kinti kereskedőházak fenntartására, üzemeltetésére. Nyilvánvalóan a sikerben benne van egy bizonyos százalék, amelyet nem lehet fix összegként meghatározni. Függ az adott vállalat bevételétől, tevékenységétől, nagyságától, de attól is, hogy mennyibe kerül az adott termék. Talán mondhatjuk, hogy 1-10 százalék között minden összegű sikerdíj előfordult már. Szem előtt tartjuk, hogy a jutalékunk ne nyomja agyon a versenyképes árat. Számunkra nem az a lényeg, hogy egy projekten meggazdagodjunk, hanem - amellett, hogy valamennyi bevételünk származzon ugyan az ügyletből - hosszútávon segítsük a céget versenyképességének megtartásában az adott piacon.

- Milyen eredménnyel lenne elégedett 1 év múlva?

Talán azzal már elégedett lennék, ha az év végére ágazatonként fel tudnánk mutatni 1-1 nagyobb volumenű projektet.

- Van preferált kiemelt ágazata?

Minden országban más terület erősebb, Brazíliában például a divat, a textilipar vagy a vízgazdálkodás. Brazília valójában elég zárt gazdaságú ország, viszont vannak olyan területek, ahol nem rendelkeznek megfelelő tudással, ilyen például a víz- és szennyvíz-gazdálkodás. Így főként ezekre a megoldásokra nyitottak. De érdeklődnek az agrár-technológia iránt is, hiszen Dél-Amerika legnagyobb agrár országáról van szó. A SmartCity megoldások szintén piacra találhatnak Brazíliában.

Japánban főként az agrár termékekkel lehet hódítani. Bár náluk sokkal magasabb a GDP aránya az IT fejlesztésekre vonatkozóan, mint itthon, mégis nagyon szeretik a magyar mézet, illetve azokat az élelmiszereket, amelyek náluk nincsenek. Mongóliában és a FÁK országokban pedig érdemes gépipari, építkezési és műszaki beruházásokban gondolkodni.

- Az elmondottak alapján mely nemzetközi piacokra tudná a 4iG cégcsoportot pozícionálni?

Úgy gondolom, hogy a cégcsoport azért tud ilyen látványosan növekedni, mert több területen rendelkezik saját fejlesztésekkel. Ősszel indulhatnak a tárgyalások és megcélozzuk a réspiacokat, érdemes tehát orientált irányzatokra fókuszálni. Ott kifizetődő betörni a piacra, ahol gazdasági növekedés tapasztalható, de azt látjuk, hogy az elmaradott térségek is a fejlődés útjára léptek. Nyilván tehetünk javaslatokat, ilyen például Argentína, ahová az egészségipari szolgáltatásokkal érdemes kopogtatni. Illetve az IT fejlesztések vonatkozásában Afrika és Dél-Amerika jöhet szóba, miután itt eddig egyáltalán nem költöttek kutatás-fejlesztésre. Az egyetemek 97 százaléka, a cégek 3 százaléka kiaknázatlan területnek számít.

- Szabadidejében mivel foglalkozik?

A kislányommal töltöm legszívesebben a szabadidőmet. Ilyenkor minden, ami gyurma, puzzle, hinta, csúszda, medence szóba jöhet.

Sebők Viktória
Upfront Média

Szeretnék GDPR tanácsadást kérni

Hova tart a Zabbix

Hova tart a Zabbix?

„Hobbi” nyílt forráskódból nagyvállalati monitoringgá cseperedett a 4iG stratégiai partnere…

DPO - az adatbiztonság őrzője

DPO: az adatbiztonság őrzője

A GDPR bizonyos tevékenységek esetén kötelezővé teszi a szervezetek számára, más esetekben pedig csak javasolja, hogy DPO-t, azaz Data Protection Officer-t…

A felkészületlenség miatt a GDPR továbbra is fontos szolgáltatási terület

A felkészületlenség miatt a GDPR továbbra is fontos szolgáltatási terület

Sok cég csak a jogi oldalról közelíti meg a GDPR-t, ez azonban nem válik majd a hasznukra, hiszen a technikai megfelelés épp ilyen…